Új szokásom a boldogságom
Kedd reggel
- Évek óta úgy érzem, hogy egyoldalú a kapcsolatunk, én kezdeményezek, én kapaszkodom beléd, te meg elviseled. Nem vádollak semmivel, én is tudom, hogy hibáztam. Amikor megszületett a Milus és ő lett az én egyetlen szerelmem... és a különalvás.
- Múltkor is kérdeztem, hogy mit vársz tőlem? Azt hittem, hogy már túl vagyunk ezen. Néhány napja már kezdett megszűnni az éberségem.
- Épp ezért éreztem úgy, hogy szőnyeg alá söpörtük az egészet. - a férj ezt végszónak tekintette és tüntetőleg bevonult a hálószobába. A feleség összeterelte az öt és két éves fiait:
- Gyerünk Icatolák, megyünk fürödni.
- Anyu, ti most a szerelemről beszélgettek? - kérdezi az öt éves Milus.
- Nem, mi most a házasságról beszélgettünk.
- Én tudom, hogy miről beszélgettetek, arról, hogy már nem vagytok egymásba szerelmesek és el fogtok válni.
- Nem fogunk elválni kicsim, és nagyon szeretjük egymást apával, hiszen itt vagytok nekünk ti, két szép fiúcskánk. - Milus mindent tudó arccal vonult be a fürdőszobába.
- Azt szeretném, ha találkozgatnánk, és kicsit megismernénk egymást, hogy kiderüljön ez tényleg igaz-e vagy sem. - suttogta a feleség a barátja fülébe aznap este, ahogy a teraszon álltak, egymást szorosan átölelve. Minden két szó között csókokat váltottak.
- Nem tudunk találkozni, te is tudod, nincs rá alkalom.
- Pedig annyira szeretném, ha a gyerekeimmel együtt ismernél meg, addig úgy érzem, hogy semmit sem tudsz rólam.
- Mond meg, hogyan. Én is szeretném. - hallgatás következett, mert a beszédnél fontosabb lett az ölelés, és amúgy sem volt válasz a kérdésre.
Reggel a szokásos készülődés, Zolcsi válaszd ki, hogy melyik autót viszed ma a bölcsibe, Milus vedd a cipőd, Drágám, itt van a gyógyszer, ha megint fájna a fejed, Zolcsika csak egyet szabad elvinni, Milus ez tépőzáras, legalább próbáld meg, Drágám ebédre kapj be valamit, vacsorára szószos husi lesz, Milus kérte.
- Olyan gyönyörű vagy! - suttogta a barátja, mikor aznap munkába menet felugrott hozzá. A nyakát, a vállát csókolgatta és vetkőztette.
- Úgy hiányoztál!
- Te is, nagyon.
- Azt ne – kérte a nő, mikor a melltartóját kezdte kikapcsolni.
- Tudom, a fiúké az elsőbbség – nevetett halkan a barátja, és melltartóstól fogta kezébe a nő melleit.
- Pedig biztos gyönyörű a melled.
- Igen, és ha kérsz egy kis anyatejet a kávédba, csak szólj.
- Én is tudnék valamit adni a te kávédba – hangzott a válasz.
- Fújj – kiáltott fel a nő.
Munka után a kocsiban beszélgettek az esti randiról. Közben a nő már a parkolóhelyet kereste, megérkezett a gyerekekért.
- Skizofrén leszek attól, hogy nem érhetek hozzád az irodában. – mondta a barátja és két kezébe zárta a nő szabad kezét. Közben előrehajolt, hogy magába szívhassa a kéz látványát.
- Akkor majd hívj!
- Oké, majd hívlak. – ahogy kiszállt a barátja, hatalmas űr maradt utána a kocsiban. Zsibbasztó üresség. A nő leparkolt és kiszállt, gépies volt a mozgása, igyekezett nem gondolni semmire, csak tette a dolgát. Egyszer csak gyerekzsivaj hallatszott, és apró talpak rohanása:
- Anyaaaaaa! – hangzott fel a csatakiáltás két szólamban. Először Milus landolt az anya karjában, aki felkapta és megpörgette a nevető gyereket. Majd gyorsan letette, hogy idejében kapja el a második érkezőt, hogy ugyanazt megtehesse vele is. Újra melegség járta át, és ragyogott az arca, amikor azt mondta:
- Sziasztok Mazsolák! – a délutáni teendők voltak a nő mentsvára. Egyedül a két gyerekkel. Ez volt a szokásos felállás otthon, mert a férje sokat dolgozott. Bevásárlás, főzés, tenni-venni, közben a gyerekeket terelgetni.
Robi állapota minden nappal rosszabbodott, a tüdőgyulladás egyre jobban elhúzódott, és persze zsörtölődött is. „Mit tettél te a dolgok jobbra fordulásáért?” – kérdezgette egyre többet. „Mindenki lecserélhető” – mondogatta a feleség nagy bosszúságára. „Én csak azt szeretném, ha már nem tartasz rám igényt, mint nőre, akkor legyen bátorságod ezt kimondani.” – válaszolta ilyenkor a feleség. „Mit vársz húsz év után?” – hangzott a szokásos érv a férjtől. „Szeretlek, mint társamat, veled képzeltem el a jövőt, de ne várd, hogy Rómeót játsszak. Kizárt.” Sajnos a kör újra és újra bezárult. A helyzet tarthatatlanná vált.
- Emlékszel, amikor azt mondtad, hogy ha neked lenne családod, akkor ennyire sem mentél volna bele egy kapcsolatba? – kérdezte a feleség a barátjától hazafelé a kocsiban.
- Igen, mert nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni, mint most te. Te más ember vagy, bátrabb nálam.
- Akkor nem fogod számon kérni rajtam, ha most már én is befejezném. Nem állok még készen erre, nem tudnék elszakadni a családomtól.
- Nem kell elszakadnod a családodtól, hiszen a fiúk hozzád tartoznak.
- Robi is a családom.
- Mit tegyek, hogy segítsek neked? – kérdezte a barátja sápadtan, mintha gyomorszájon vágták volna.
- Adj időt. Azt gondolom, hogy ha nekünk tényleg van keresnivalónk egymás mellett, akkor az élet úgyis elrendezi. – az űr, ami a kocsiban támadt a barátja után, állandósult.
A napok teltek, otthon kezdett javulni a helyzet. Robi meggyógyult. A feleség csendesebb volt a szokásosnál, de rengeteget tett-vett, amit most is élvezett. Húsvétra ragyogott a ház, tele volt a család programokkal. A hosszúhétvége gyógyírként hatott, de igyekezett továbbra sem gondolkodni és érezni. Öt év után visszaköltözött a hálószobába.
Kedd reggel az irodában egy jól ismert mosoly és egy rövid e-mail fogadta:
„Tudod, az élet szerintem kísérlet
Össze kell rakni az összetört képet
A dolgok egy ideje nincsenek rendben
Én összeraklak téged
Ha te is összeraksz engem.”
------------------------------------------------------
Előzmények
Az internetes előzményekből a férjem pontosan tudja, ha kiteszi a lábát az ajtón, a gmail-en keresztül csetelek a barátommal.
32 árulkodó jel, hogy a párunk megcsal
Házasságtörés.lap.hu
A női hűtlenség genetikai eredetű
A fenti honlapcímek a monitorról köszöntek vissza rám, a génhibás nőre, amikor munkából hazaérve az üres lakás és a bekapcsolt gép fogadott.
- Évek óta úgy érzem, hogy egyoldalú a kapcsolatunk. Én kezdeményezek, én kapaszkodok beléd, te meg elviseled. Nem vádollak semmivel, én is tudom, hogy hibáztam. Amikor megszületett a Milus és ő lett az én egyetlen szerelmem... és a különalvás. – hangoztattam a minap az előzményolvasás előzményeként.
- Múltkor is kérdeztem, hogy mit vársz tőlem? Azt hittem, hogy már túl vagyunk ezen. Néhány napja már kezdett megszűnni az éberségem. – rikácsolta a férjem.
- Épp ezért éreztem úgy, hogy szőnyeg alá söpörtük az egészet. – a válaszomat valószínűleg végszónak tekintette, mert tüntetőleg bevonult a hálószobába.
- És ha már itt tartunk, mit tettél te a dolgok jobbra fordulásáért? – vádaskodott a hálószobából kifelé jövet.
- Mostanában talán nem sokat, de volt idő, amikor igen. Nézd, szerintem rengeteg időnk lett volna arra, hogy tegyünk kettőnkért… Most már csak azt szeretném, ha nem tartasz rám igényt, mint nőre, akkor legyen bátorságod ezt kimondani.
- Mit vársz húsz év után? Szeretlek, mint társamat, veled képzeltem el a jövőt, de ne várd, hogy Rómeót játsszak. Kizárt.
Hogyan töröljük az internetes böngésző előzményeit
A legjobb alibi tippek
Mellplasztika.lap.hu
Barcelona – Milan 0:0
Igyekeztem borsot törni az orra alá a génhibáért. A forró víz a munkában ért, telefonhívás formájában. „Mióta érdekel téged a foci?” – üvöltötte magából kikelve életem párja. Úgy látszik az agyafúrt honlapok helyett egy olyan ártatlan oldal, mint a tegnapi sporthírek, állítottak képzeletbeli vetélkedőnk dobogójának legfelsőbb fokára. Keserédes volt a győzelem íze, és a válasz sem késett sokáig.
Hűtlenség, mint válóok
Válóperes ügyvédek címlistája
Gyakori kérdések: hol rontottam el a házasságom
A válóperes ügyvédeknél az asztalra csaptam dühömben. Vadul verni kezdtem a billentyűzetet, azon szörfözvén, hogy mivel vághatnék méltóképp vissza. Ahogy az ujjaim lassultak, gondolatban is higgadni kezdtem. Tényleg itt tartunk? Olajágnak szántam az alábbiakat.
Hogyan szerezzük vissza a nagy őt
10 tipp, amivel felrázhatod a házasságod
Párterápia.lap.hu
Másnap olyan izgatottan ültem a gép elé, hogy azt vettem észre izzad a tenyerem. Csúszkáltak az ujjaim az egéren.
Müller Péter: idézetek a szeretetről
A hűtlenség megbocsátható? – gyakori kérdések
Tubarózsa - Virágrendelés on-line
Ahogy idáig jutottam az olvasással, csengettek. Tompán az örömtől, bárgyú mosollyal nyitottam ajtót. Óriási virágcsokor érkezett. A tubarózsától.
---------------------------------------------------------
A boldogság nyomában
Ahogy felnéztem a monitorról, a levegőben szálló porszemcséket megvilágította a nap. Körbenéztem. Minden mozdulatlannak tűnt, mintha a filmkockát kimerevítették volna a kedvemért. Csak az én fejem fordult, alig láthatóan, az ablak irányába. A párkányon napozó kis cserepest néztem, aztán a szemközti ház kéményére szállt galambot. Az ég valószínűtlenül kék, akárcsak a szempár, ami rajtakapott. Értő és kitartó volt a pillantása. A sima, hűvös asztallapon végighúztam a tenyerem és hagytam, hogy egész lényemet elöntse a szerelem.
- Nyílegyenesen haladunk – jutott eszembe ez a pár szó, amit ő mondott tegnap este.
- Folyton gondolkozol és szakítasz, mégis nyílegyenesen haladunk – vigyorgott elégedetten miközben összeért az orrunk két csók között. Tudtam, hogy igaza van, mégsem helyeseltem.
- Gondolj csak a szombat reggelre. Miközben gondolkoztál, azt vetted észre, hogy teszel-veszel, öltözködsz és készülődsz. Mikor indulásra készen az ajtóban álltál, még mindig gondolkoztál, hogy mit kellene tenned. - Tényleg így volt. A kezem, a lábam mintha más akaratának engedelmeskedne, felöltöztetett, és elvitt a titkos találkára, amire gondolatban még akkor sem szántam el magam. Milyen nehéz a döntés és milyen egyszerű maga a cselekvés!